Az IBM (és X-Force néven ismert biztonsági kutatócsapata) nem túl gyakran kerülnek szóba az ICS kiberbiztonsággal kapcsolatban, pedig egy alapvetően jó és tapasztalt csoportról van szó. A még március végén megjelent Threat Intelligence Index nevű éves kiadványukban számunkra most az az igazán érdekes, hogy az általuk feltárt kutatási adatok alapján a három dobogós szektor közül (akiket a legtöbb célzott kibertámadás ért 2020-ban), kettő (a második és harmadik helyezett, az első még mindig a pénzügyi szektor) ipari szektor. A második helyre a gyártóvállalatok kerültek, a harmadik helyen pedig már az energiaszektor, vagyis a nemzeti kritikus infrastruktúrák alfája és omegája került.

A gyártóvállalatok elleni támadások egy jelentős része zsarolóvírus-támadás volt, amik számos esetben jelentős veszteséggel járó, hosszabb-rövidebb leállásokat okoztak a termelésirányítási és készletezési-raktározási rendszerekben.

Az energiaszektorban tapasztalt támadások valamivel több, mint harmada (35%-a) adatlopási kísérlet volt, itt a ransomware-ek "csak" 6%-ot tettek ki.

Hasonló tendenciákat lehet látni a Kaspersky 2020 második félévet felölelő ICS biztonsági összefoglalójában, ami az egyes országok ICS rendszerei és berendezései elleni zsarolóvírus-támadások növekedéséről számol be.

A hivatkozott összefoglalók kiválóan illeszkednek a többi, hasonló kiadvány sorába és mutatja, hogy az ipari szervezetek és ezek ICS rendszerei egyre nagyobb kiberbiztonsági kockázatokkal működnek, amikre ezeknek a szervezeteknek hatékony és gyors válaszokat kell adniuk. Ez nem fog működni máshogy, mint az IT és OT szakterületek soha korábban nem látott hatékonyságú együttműködésével - ez azonban nem vagy csak fájdalmasan lassan fog megvalósulni, ha alulról építkezve, az IT-s és OT-s mérnökök által kezdeményezve akarják a szervezetek felépíteni az együttműködést és a vállalati menedzsment nem vállal ebben (is) vezető szerepet.