2013-ban az USA Szövetségi Energetikai Szabályozó Bizottsága (Federal Energy Regulatory Commission, FERC) egy tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy 9 alállomás elleni támadással az Egyesült Államok területének jelentős részén lehet áramkimaradásokat okozni.

Ebből a tanulmányból kiindulva, hasonlóan a Digital Pearl Harbor, illetve az annak nyomán Dr. Kovács Lajos alezredes és Dr. Krasznay Csaba által készített Digitális Mohács kutatásokhoz, az iSight kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy egy kis terrorista csoport képes lenne-e csak publikusan elérhető információkra építve azonosítani a 9 kulcsfontosságú alállomást, amelyeket ezek után már érdemes (fizikai eszközökkel vagy a kibertéren keresztül vagy akár a kettő kombinálásával) támadni annak érdekében, hogy egy jelentős áramkimaradást idézzenek elő?

A kutatás során, aminek a Gridstrike nevet adták, publikusan elérhető adatokat kerestek az átviteli rendszer alállomásairól, térképeket, a Google Earth adatait és az átviteli hálózat túlterhelődéséről szóló dokumentációkat használtak fel és ezeket vetették össze a 10 legnagyobb amerikai várost kiszolgáló alállomások adataival. Végül képesek voltak beazonosítani 15 alállomást, amelyek az amerikai villamosenergia-rendszer gerincét alkotják - ezek kiiktatásával állításuk szerint országos áramszünetet lehetne előidézni.

A Gridstrike részleteiről a kutatók a Miami-ban holnap kezdődő S4x16 ICS biztonsági konferencián fognak beszámolni, részben ennek felvezetéseként nyilatkoztak a Darkreading.com kiberbiztonsági híroldalnak . Abban biztos vagyok, hogy ennek a kutatásnak még komoly visszhangja lesz, ha máshol nem is, de az ICS kiberbiztonsággal foglalkozó szakemberek között biztosan - különösen most, hogy alig több, mint két hete minden szakmabelit a karácsony előtti, ukrajnai áramszünet kiberbiztonsági kérdései és az incidens lehetséges utóélete foglalkoztat.