Az utóbbi néhány évben a kisméretű és olcsó műholdak száma robbanásszerűen megnőtt. Elég csak a StarLink műholdjainak nagy számára gondolni vagy a magyar műholdakat (a 2010-es években készült és fellőtt Masat-1, SMOG-P után a 2020-as években a VIREO, az MRC-100 és a GRBAlpha is kijutott a világűrbe) említeni.

Nemrég egy Jack Vanlyssel nevű kutató publikációja került elém, amiben a szerző azt vizsgálja, hogy az ilyen, kis költségvetésű műholdakban használt, kereskedelmi forgalomban kapható (Commercial Off The Shelf, COTS) alkatrészeket kihasználva hogyan lehet támadást indítani a műholdak ellen. A COTS alkatrészek esetén jellemzően elmarad az átfogó és alapos ellenőrzés, viszont ezek a komponensek továbbra is rendszer-szintű hozzáféréssel működnek a műholdakban. A kísérletekhez Jack a NASA NOS3-as szimulátorát használta és 5 különböző tesztesetet vizsgált. A kísérlet eredményeként bizonyította, hogy a műholdak építésénél a "trust by design" megközelítést fontos minél előbb és minél inkább az alapértelmezett ellenőrzés, authentikáció és monioring irányába elvinni annak érdekében, hogy a kisméretű műholdak ne vagy csak jóval nehezebben eshessenek áldozatául ilyen támadásoknak.